2009. május 13., szerda

A frame-elemzés szempontjai

Az „egyéb médiumok” csoport munkája két fázisban zajlott: az első lépésben kísérletet tettek a különféle tartalmaknak (a hír-, véleményrovatban megjelent írásoknak) a blogbejegyzésekhez hasonló kódolására. Mivel ezt a módszert nem találtuk elégségesnek, kiegészítettük egy másfajta tartalomelemzéssel: a csoportokat szembenálló társadalmi mozgalmaknak tekintve megvizsgáltuk, melyik sajtótermék milyen értelmezési keretet (frame-et), s annak mely argumentumait teszi hangsúlyosabbá.
Módszertani segédletként használtuk Mikecz Dániel: Zengő-konfliktus a napisajtóban (Médiakutató) c. elemzését a Zengő-konfliktusról.


Cselekvésorientált jellegre koncentráló értelmezési keretek (Gamson, 1992)

"Injustice frame":
- azok az igazságtalan gyakorlatok, amelyeket a tiltakozás tárgyául lehet tenni (problémás: ha absztrakt pl. „a rendszer” a hibás: minél konkrétabbá kell tenni. Esetünkben – „magyarellenesség” túl absztrakt, kidobták a boltból, mert Kárpátia-jegyet kért: elég konkrét, céljuk a kettő összehangolása: pl. a jogállamban csak a kivételezettek – zsidók, cigányok – élveznek védelmet, ők a kiváltságosak. Másik oldalon: nem lehet agresszióval orvosolni a problémákat, vásárlói elégedetlenségnél nincs helye a származás emlegetésének, stb.)

"Agency frame":
meggyőzni a potenciális támogatókat a cselekvés fontosságáról és értelméről (állampolgári felelősség kiállni a demokrácia mellett, a szolidaritás kötelesség, a rendőrség nem elég hatékony az agresszív cselekedetek megelőzésében, felderítésében, a joggyakorlat pedig a büntetésben. Másik oldal: állampolgári felelősség tenni a zsidóuralom ellen, a magyarokat saját hazájukban megvetik, hátrányban részesítik, stb.)

"Identity frame":
a cselekvő „mi” felismerése az ellenérdekelt „ők” meghatározása által
(antifasiszták/ nácik; elnyomott, kormányellenes magyarok/ elnyomó, uralmon lévő „többségében zsidó” csoportok)

Az interaktív, diszkurzív folyamatokra koncentráló értelmezési keretek (Snow-Benford,2000):

"Diagnosztizáló": mi a probléma? ; ellenség nevesítése.
"Protagonista": mi a teendő? a mozgalom stratégiája, cselekvési terv.
"Motivációs keret": cselekvésre ösztönöz.

„Az értelmezési keretek esetében nem arról van szó, hogy egy 'frame' kizárólagosan az egyik csoportba osztható be. A fenti tipológiákban bemutatott funkciókat egyszerre is hordozhatja ugyanaz a keret. Mint látni fogjuk, a sajtóelemzésben sem akartam a fenti funkciók alapján szétválasztani a mozgalom értelmezési keretét, inkább azt vizsgáltam, hogy melyek azok a lényeges argumentumok, amelyek a társadalmi nyilvánosság küzdőterén az ellenérdekelt felek 'bevetettek' ügyük érdekében, illetve, hogy ezek az argumentumok milyen mértékben jelennek meg a sajtóban. Az argumentumok tulajdonképpen az értelmezési keret tartalmi elemei. Az értelmezési keret kifele történő megfogalmazásai, amelyek ugyanakkor a kereten belül maradnak. Az effajta elemzés megmutatja, hogy az értelmezési keretek milyen értelmezést nyújtanak az eseményeknek. Bár a frame-elmélet a társadalmi mozgalmak jelentést adó eljárására vonatkozik, a vizsgált konfliktusban a Zengő-mozgalom értelmezési kerete mellett a HM érvrendszerét is megvizsgálom, hiszen a konfliktusban a mozgalom reagál a másik félre: a felek értelmezési keretei vetélkednek egymással a társadalmi nyilvánosság porondján. Míg a mozgalom, a konfliktusban a kihívó frame-je a minél hatékonyabb mobilizációban, addig a HM mint kihívott a demobilizációban érdekelt.” (Mikecz 2007)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése