AZ ELMÉLETI ALAP

A/ „A grounded theory azon a feltételezésen alapul, hogy az általánosság különböző szintjein megfogalmazott értelmezések fontosak a társadalmi jelenségek mélyebb megértéséhez, de azon is, hogy ezek az elméleti érvek ne szakadjanak el a cselekvések és jelenségek helyi értelmezéseitől. A módszerről kötetnyi értelmezést publikáló Katy Charmaz szerint megalapozott elmélet a következő támpontokat adja ahhoz, hogy a cselekedeteket jelentéseikkel együtt értsük meg:

1. az idézett személyek saját kijelentései cselekedetükkel kapcsolatban;
2. az érintettek nem explicit vélekedései, például érzelmi viszonyulása;
3. mások viszonyulása, vélekedése a cselekvőkről és a másokra való hatása;
4. a cselekvés látható következményei (Charmaz, 2001).” (Fleischmidt 2007: 235)

A közösségi portálokon elhelyezett tartalmak alapos átolvasása után, induktív módszerrel kódokat jelölünk ki, definiálunk, majd értelmezzük a csoportok közötti interakciót.

B/ Frame-elemzés: „egyéb média” tartalmai alapján
- a konfliktus alapját képező argumentumok kijelölése
- ezeknek az argumentumoknak a megjelenítése a különböző sajtótermékekben
- szempontok elemzése (rezonancia, legitimitás)
- a frame-típusok beazonosításai, a kétféle csoport által alkalmazott frame-ek eltérő hangsúlyai (injustice, advocacy, identity)

A kutatás menete a blog elindításáig:
1. Elméleti áttekintés (irodalom)
2. A témakörben Magyarországon végzett empirikus kutatások publikációi (Médiakutató)
3. Linkek gyűjtése, eseménysor rekonstruálása (wikipédia!)
4. Kutatási terület szűkítése, linkek szelektálása, két esettanulmány helyett egy elkészítése
5. Az esetre vonatkozó új és hagyományos médiatartalmak kiválasztása. Adatgyűjtés, kódolás.
6. A kódok összehangolása (Charmaz fenti szempontjai alapján), táblázatba foglalás, értelmezés.